A kabaré, a pesti kabaré és a klasszikus kávéház édestestvérek. Az 1900-as évek pestje híres volt szerzőiről, előadóiról. Napjainkra az igazi, a naprakész humor, az élő kabaré - Hofi Géza halálával - szinte teljesen eltűnt a palettáról.
A Stand-Up az egyik legnehezebb műfaj, egyedül a színpadon, díszletek, speciális effektek és jelmezek nélkül csak a szövegre, a gesztusokra és az előadó egyéniségére hagyatkozva kell elvarázsolni a nézőket, nap mint nap megújulva, s kell tenni mindezt olyan körülmények között, ahol a nézők az asztalaiknál esznek, isznak, esetleg megszólalnak, avagy megszólaltatnak, ahol a pincérek állandó mozgásukkal elvihetik a figyelmet az apró nüanszokról.
Akik a nehézségek ellenére mégis legjobb tudásukkal, és válogatott poénjaikkal február 25-én a színpadra állnak:
Benk Dénes: A jászárokszállási, ősi magyar nevettető-klán leszármazottjának vallja magát, genetikai kódjában már gyerekként kimutatták a viccelődésre való hajlamot. Vele született humorista adottságait előbb általános-, és középiskolai tanárai, később pedig az egyetemi kreditrendszer igyekezett elnyomni, hogy aztán a szórakoztatás iránti vágy felhajtóereje, elemi erővel repítse el a dumaszínpadig. A kotyogós kávéfőző hangutánzó mestere, a populáris Pápa-zene támogatója, a Magdi anyus klón-hadsereg tervezője, aki megjelölte Overdose-t az iwiw-en. Gépészmérnökből lett poénművész, Aranykacaj-díjra jelölt viccmester, a Tölcsérek Rambóhoz című operett szerzője. Stílusa mára letisztult, feje nagy, csapott és igen markáns.
Csenki Attila: A Dumaszínház társulatának tagja. Adrenalinfüggő, pacalsaláta-alkotó szülők gyermekeként Kiskunfélegyházáról indult el szerencsét próbálni előbb az egyetemre, aztán Angliába. Később a régiség-kereskedelem, majd a hivatásos humor felé fordult. A bulvármagazinok és Cirmi cica, mágikus hengerrel felvértezett réme, akit az újságírók csak úgy emlegetnek: A humorista, akinek a nevét nem ejtjük ki! Örök lázadóként szabotálta a névrokonok klubját, felfedezte a szocreál-szellemvárost, és bátran kritizálta a kommandós mosógépszerelőket. A polgárpukkasztás nála becsületbeli ügy, szívesen tágítja a határokat, miközben szakértője lett a terhes szakirodalomnak is. Bőrpuff-varró realista, az örök felháborodott vidéki, aki a Mónika showba nem jutott be, a Humorfesztivál döntőjébe viszont igen. India szakértő, a csenkizmus, mint vallási eszmerendszer megalkotója, tehetség-kutató.
Fülöp Viktor: Általában saját magára hasonlít, de fellépésein mindig személyesen jelenik meg. A közgazdasági egyetem legsikeresebb évfolyamtársgyűjtője, hisz tanulmányai 11 éves hajszájában sokan végeztek mellette. Testmagasságához képest alacsony, de a tükörben mindig jobban néz ki, mint élőben. Figyel a munkavédelemre, így olykor alváshoz is gumitalpú cipőt használ. Budapesten az otthona, de szívesen megy haza gyermekkorát jelentő Tiszaújvárosba is. Kedvelt középiskolai tanár, profi BKV ellenőrfigyelő és népszerűségre vágyó humorista. Tehetségére sokan felfigyeltek már, de sosem árulták el neki. Többszöri maratonfutó, gyakorlott Balaton-átúszó, de a nevettetés jelenti számára a legfőbb örömforrást. Eddigi felívelő pályafutása során sokszor adott már autogramot magának.
Gajdos Zoltán: Humorista, aki civilben vezető jegyvizsgáló.
Tetszik? Ajánld ismerőseidnek is!