Ősidőktől fogva szeretjük, készítjük és vásároljuk őket: a kereket, a lyukasat, a keményet, a büdöset, a szögletest és a penészest. A különféle sajtok és tejtermékek ma már nem csupán táplálkozásunk, hanem gasztronómiai kultúránk szerves részét is képezik.
A sajtkészítés története több száz évre nyúlik vissza, hiszen már az ókori görögök is ismerték és szerették a különféle tejtermékeket, amelyek a hétvégi piacok legnépszerűbb áruinak számítottak. Erről azok a megkövesedett, növényi szárakból készült kosarak és lyukas aljú agyagedények tanúskodnak, amelyek egykoron sajttároló edényként működhettek, és minden nagyobb háztartásban megtalálhatók voltak. Őseink elsősorban juh- és kecsketejet használtak a sajtkészítéshez, napjainkra viszont a pasztörizált tehéntej vált a sajtgyártás legkedveltebb alapanyagává. Az évszázadok során a sajtkészítés mechanizmusa valójában nem sokat változott, így ma is számos sajt készül őseink receptjei alapján.
Miért jó sajtot enni?
- A sajtok nagy mennyiségben tartalmaznak létfontosságú ásványi anyagokat
- Aminosavtartalmuk fontos szerepet tölt be az anyagcsere folyamatokban
- Kalciumtartalmuk miatt csonterősítő hatásuk jelentős, ezért fogyasztásuk minden korosztály számára ajánlott
- Kiemelkedő a nátrium, fluor, bróm, jód, szilícium, bór és titántartalmuk
- A, B1, B2, B12 és H vitaminokban gazdagok
- Rendszeres fogyasztásával megelőzhető korunk egyik népbetegsége, a csontritkulás
- Fogyasztása terhesség és szoptatás időszakában különösen ajánlott
A kurzuson betekintést nyerhettek a házi sajtkészítés alapjaiba. Lehetőség lesz megfigyelni a fő folyamatokat, azokat mintegy „szakmai” kiránduláson kipróbálni, melynek keretében minden résztvevő készíthet mozzarellát és parenyicát, illetve a sajtkészítés melléktermékeként ordát, más néven ricottát.
A tanfolyam keretein belül megismerkedhettek a sajtkészítés alapjaival, történetével. Kis jegyzetet is kaptok az elkészített termékek készítésének, gondozásának leírásáról, illetve a hozzá szükséges dolgok listájáról.