Egy kép, ezer szó, ezer történet. A Műcsarnok izgalmas kiállítása visszatér, hogy egyedi szemléletmódokon keresztül mutasson meg valami egyetemlegeset. Az úttörő módon szerkesztett, nagysikerű Képpraxisok 2014-es kiállításegyüttes kibővített folytatását kínálja a Műcsarnok téli szezonjában. A Képpraxisok 2. átfogó cím alatt egyéni utakat járó, kísérletező életművek futnak össze a Műcsarnok terében a festészet, grafika, plasztika, videó és fotó műfajaiban.
A Képpraxisok 2. összekötő cím alatt négy párhuzamos életmű, négy párhuzamos kísérlet egyéni utakon járva összefut a Műcsarnok terében, festészet, grafika, videó és fotó műfajában:
FRANCOIS FIEDLER (2019. 12. 04. – 2020. 02. 02.)
François Fiedler / Fiedler Ferenc (1921 – 2001) Szőnyi István tanítványaként kezdte festői pályáját. A világháború után telepedett le Párizsban, ahol a korszak nagyjai, Miró, Chagall, Calder ismerték fel tehetségét és egyengették útját. Az ötvenes évektől hatalmas energiákat felszabadító absztrakt expresszionista képeket festett. Retrospektív tárlatán nagyrészt Budapesten még nem látott művei szerepelnek.
JANKOVICS MARCELL (2019. 12. 06. – 2020. 02. 02.)
A kiállításon végigkövethetjük a művész rajzfilmrendezői munkásságát, a Balázs Béla-díjat nyert János vitéztől, az Oscar nominált Sysyphuson és az Arany Pálma-díjas Küzdőkön át az Ember tragédiájáig. A tárlaton nem csak az animációs filmekből és könyvillusztrációkból ismerős képek eredeti rajzait láthatjátok, hanem tervként megmaradt filmforgatókönyveket és figuraterveket is. A közeli évfordulóhoz kötődve mutatják be Trianon rajzsorozatát és több, eddig kiállításon nem szerepelt rajzát is.
LUKÁTS ANDOR | Sorskérdések (2019. 12. 13. – 2020. 02. 02.)
A színész, rendező, a magyar színházi élet egyik legsokoldalúbb alakja, számos nagy sikerű film főszereplője ezúttal ismét a képzőművészet területére látogat. Videóinstallációja hét életkoron keresztül, különböző nemű, különféle sorsú hétköznapi emberek mindannyiunkat megszólító történeteiről mesél. Milyen kérdések foglalkoztatnak egy óvodás kislányt, egy fiatal apácát vagy egy hatvanéves orvost? Hogy látja a jövőt egy állami gondozásban élő kamasz és egy háromgyerekes elvált édesapa? Összegzés, újrakezdés, reményvesztettség, hit. Lukáts műve kimondja bármelyikünk megélt sorskérdését.
VÁRADY RÓBERT | A látszatok valósága (2019. 12. 13. – 2020. 02. 02.)
A kiállítás az alkotó elmúlt tíz évben készült munkáiból válogat. Az összeállítás átfogó képet nyújt Várady intellektuális élményeket nyújtó képalkotó gyakorlatáról, melyben nagyrészt az ember/egyén, és az őt körülvevő társadalmi, kulturális, fizikai tér viszonya, ellentmondásossága, talányossága tematizálódik. Absztrakt felületekből és leíró-megjelenítő elemekből álló, pontosan kidolgozott festői részletekkel létrehozott munkái a festőiség és a jelentéstartalom gazdag tárházát alkotják.
Alexander GYENES – Boltozat | Firmament (2019. 12. 14. - 2020. 02. 09.)
Alexander Gyenes Amerikában élő magyar származású biokémikus, képzőművész. A műcsarnokbeli kiállítás elsősorban a csillagászati kutatás területeiről kiinduló szeriális projektjeit mutatja be.
A kiállítás egyik kulcsfigurája a kora 20. századbeli jezsuita csillagász, Fényi Gyula. Az asztronómus aprólékos rajzok segítségével a napkitörések törvényszerűségeit próbálta feltérképezni. Ahogy Gyenes vall róla: „Fényi személyisége igen megkapó: vallásos odaadás jellemzi, egyszerre telve a katolikus miszticizmussal és a felfedezésre nyitott természettudós kíváncsiságával.” Ugyanilyen kettősség érhető tetten Alexander Gyenes alkotói attitűdjében és munkáiban: a tudományos megközelítés igényével, gondosságával és analitikus módszereivel igyekszik bemutatni az égi rend és harmónia emberi ésszel alig felfogható törvényeit, és rámutat ezen vállalkozás lehetőségeire (vagy éppen lehetetlenségére).
Gyenes számára az asztronómiai témák termékeny teret kínálnak a megfigyelés folyamatának és valósághoz való viszonyának művészi módon való feltárására.
Maga a tudomány „nyelve” - a tudományos szövegek, képek (fotók és illusztrációk), egyenletek, képletek, adatfolyamok sűrített halmaza - is a műalkotás terepévé válik.