Végy egy bokszzsákot és egy dartsot, gyúrd össze, et voilà, már meg is van a késdobálás meg a fejszehajítás lényege: feszültség-levezetés és sportos szórakozás.
Mert hát a legjobbakkal is előfordul, hogy időről időre annyi feszültség (na jó, nevezzük nevén: düh) gyülemlik fel bennük, amit már aligha tudnak kiadni egy diszkrét kis stresszlabda által. Ilyenkor jön jól egy nagy hodály, ahol kedvedre zúzhatsz, üvölthetsz; vagy – mint a BroEstben – biztonságos keretek között céltáblára dobálhatsz aktuális kedélyállapotodhoz mérten kést vagy baltát, de úgy istenesen, izomból.
Ám ne hidd, hogy ez olyan könnyű dolog, amilyennek elsőre tűnik. Mindkét eszköznek megvan a maga technikája, amire csak elszánt begyakorlás után érez rá igazán az ember.
A többnyire életlen és markolat nélküli dobókés például nem egyenesen repül, hanem teljes röppályáján és hossztengelyén forog. A sikeres találathoz az kell, hogy a röppálya legvégén, a becsapódáskor a kés a forgásában éppen a hegyével előre nézzen. Ennek eléréséhez a szükséges távolságról megfelelő erővel kell a kést eldobnod.
Míg a balta inkább súlya miatt nehezíti meg dolgodat, kezdőként így érdemes először kisebb méretű fejszével indítanod a gyakorlást. Persze az élmény és a hatás ettől még ugyanakkora marad és az adrenalinfröccs is garantált.
Ha tehát kipróbálnál valami mást, ha mozognál, de éppen nincs kedved az edzőteremhez, ha dühös vagy és nem a környezeteden akarod levezetni a mérged, vagy ha szívesen megmérettetnéd ügyességed akár házi bajnokságokon is, irány a BroEst!
(Tippünk útravalóul: elég nagyok a céltáblák, bőven elfér rajtuk egy-egy fotó is dühöd tárgyáról...)