Giuseppe Verdi: ATTILA
opera
(esőnap: augusztus 13.)
Attila hun király legendák ködébe vesző misztikus alakját, számos, ma már megfejthetetlen titok övezi. Története állandó ihletforrás az utókor alkotói számára. Bizonyos meghódított népek történetírói kegyetlen, vérengző barbárként emlegetik. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették. Azonban Priszkosz rétor diplomata és történetíró (448-449) ezt cáfolja, aki egy követség tagjaként a hun uralkodó udvarában tartózkodott, kinek beszámolója hiteles forrásnak tekinthető. Írásaiban Attila hatalmas és ellenálhatatlan latinosan műveltségű, karizmatikus diplomata; éles eszű, megfontolt uralkodó. Ez a lenyűgöző személyiség képes volt hatalma alatt egyesíteni és irányítani Európa kis népeit a Kaszpi tengertől Nyugat-Európáig terjedő hatalmas birodalmában. Senkit sem üldözött a hite miatt. „Az esdeklőkkel szemben könyörületesnek mutatkozott és kegyesen bánt azokkal, akik neki meghódoltak.”
E Nagy-Sándori léptékű mitikus ősünk Verdi képzeletét is megragadta. Hódítóként, de árnyalt érzelem világú férfinek ábrázolja. Attila emberséges uralkodó, aki nem csak győzni tud, hanem a veszteségeiből talpra állni is képes, akit őszintén megérint a szerelem.
A vereségre kényszerített Aquila hercegnője rabként kerül a hun táborba. A lány látszólag csatlakozik a hódító seregéhez. Attila felfigyel a hercegnőre, sőt később szerelemre is lobban iránta. Odabella ellenben más terveket sző Attilával kapcsolatban.
A mű szövegkönyvét részben Temistocle Solera, részben pedig Francesco Maria Piave írta. A történet alapjául Zacharias Werner 1809-es drámája, az Attila, König der Hunnen szolgált. A Párizsi Operától a Metropolitan Operáig, a világon mindenütt játsszák.
Az előadás ősbemutatójára 1846. március 17-én került sor a velencei La Fenice operaházban. Magyarországon először 1972. július 7-én, majd 2004. július 7-én mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Közel húsz év múltán ismét felhangzik Verdi varázslatosan eleven műve a Margitszigeti Színházban! A 2022-es évben Attila szerepét a népszerű basszus Bretz Gábor alakítja, a női főszerepet Odabella szólamát pedig nem más énekli, mint a világhírű olasz szoprán, a karakter specialistája, Maria Agresta, aki olyan világsztárok állandó partnere, mint Plácido Domingo, Jonas Kaufmann, Francesco Meli, Ludovic Tézier.
Attila című előadásunk igazi csemege az opera rajongók számára. A csodálatos hangok mellett a show különleges látványvilága is garantálja a feledhetetlen élményt.
Szereposztás
Attila, hunok királya: Bretz Gábor
Odabella, Aquileia urának leánya: Maria Agresta
Ezio, generális: Haja Zsolt
Foresto, aquileiai lovag: Pataki Adorján
I. Leó pápa: Gábor Géza
Uldino, Attila rabszolgája: Somogyi Balázs
Hunok; aquileiai lakosok; római katonák; római lakosság
Közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara és kórusa
Szövegkönyv:
Temistocle Solera, Zacharias Werner
Attila, König der Hunnen drámája alapján
Karmester: Dénes István
Karigazgató: Csíki Gábor
Rendező: Aczél András
Koreográfus: Feledi János
Díszlet- és jelmeztervező: Kentaur
Világítás terv, látvány tervező: Madarász János „Madár”
Kreatív tanácsadó: Dobó Kata
Maria Agresta - Szoprán
Fotó: Elisa Rinalsdi
Maria Agresta olyan világsztárok állandó partnere, mint Placido Domingo, Jonas Kaufmann, Francesco Meli, Ludovic Tézier.
Az olasz szoprán számos zenei verseny győztes. 2014-ben elnyerte a rangos "Franco Abbiati" díjat: az olasz nemzeti kritikusok a legjobb szoprán díját ítélték neki, valamint megnyerte a rangos "Luigi Illica" nemzetközi díjat is.
Az énekesnő 2007-ben állt először színpadra. Első nagy sikerét 2011-ben érte el, amikor a torinói Teatro Regio-ban énekelt a Szicíliai vecsernyében Gianandrea Noseda vezényletével, melyet a közönség és a kritikusok nagyszerű kritikával illettek. Azóta a világ legfontosabb színpadjaira kap folyamatosan meghívást. Kiemelkedő alakításai közé tartozik a Norma Tel Avivban, a Bohémélet a Veronai Arena-ban, Münchenben, a nápolyi San Carlo-ban, a torinói Teatro Regio-ban és a Puccini Fesztiválon, Torre del Lago-ban, Elvira a Don Giovanniban a milánói La Scala-ban. Ezt követően énekelt A trubadúrban Zubin Mehta vezénylete alatt Valenciában, és a Traviatában a Berlini Állami Operaházban.
2012-ben visszatért a La Scalába a Bohémélettel, ahol nagy egyéni sikert aratott. Magasztaló kritikákat kapott a grazi Musikverein-ben a Jeanne d'Arc, Az orléans-i szűz koncertváltozatában nyújtott alakításáért is. Énekelte a Simon Boccanegrát Mutival Rómában, A haramiákat és a Bohéméletet, Verdi Requiem-jét a nápolyi San Carlo-ban és a berlini Staatsoper-ben Barenboim vezényletével, Otellót Valenciában Zubin Mehtaval.
Lenyűgözte a közönséget a Traviatában a Veronai Arena-ban, az Otellóban Zürichben és Genovában, A puritánok új produkciójában a párizsi Opéra Bastille-ban, A trubadúrban a La Scalában, a Bohéméletben Tel Avivban és a párizsi Opéra Bastille-ban, Simon Boccanegrat (új produkció) Drezdában Thielemann vezénylete alatt, a londoni Királyi Operaházban.
A két Foscariban Antonio Pappano vezényletével debütált. Énekelte a Normát Zürichben, Torinóban, Madridban és a párizsi Champs Elysées Színházban, a Turandotot és Verdi Requiem-jét a La Scala-ban, a chicagói Lyric Operában pedig a Turandot-ot.
A kiváló szopránt nemrég a Don Carlosban láthatta a közönség a madridi Teatro Real-ban, amelyet Velencében is énekelt a Teatro La Fenice-ben, valamint a Toscában az párizsi Opera és a madridi Teatro Real színpadán. Jelenlegi és jövőbeli felkérései közé tartozik: az Otelló a nápolyi San Carlo-ban, közelgő debütálása az Adriana Lecouvreur-ben a milánói La Scalában, a Manon Lescaut a monte-carlói operaházban.
Maria Agresta Budapesten, a Margitszigeti Színházban lép először magyar közönség elé Odabella szerepében, Verdi Attila című operájában.
