Hogy színház az egész világ, már sokszor hallottuk, de hogy a színház nem csupán játék, kipróbálás, elmesélés, hanem reflekció a mindennapjainkra, saját gondolatainkra, küzdelmeinkre, a múlt által tartott tükör a jelen elé, mégis hajlamosak vagyunk elfelejteni.
A VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ötödik évadának új bemutatója egy méltatlanul elfeledett regény színpadi adaptációja, egy történeté, ami vészterhes időkben játszódik, de amelynek szereplői akár a mában is létezhetnének.
„Szép Ernő Emberszag (1945.) című regénye 1944 októberében játszódik a vészkorszak kellős közepén. De az is lehet, hogy ma. Ki tudja, van-e igazából különbség? Nehéz embernek lenni, minden korban nehéz, de embernek maradni, amikor minden arra ösztökél, hogy kivetközzünk önmagunkból, még nehezebb. Kérdés, nekik, akkor, sikerült-e? És nekünk? Nekünk, ma sikerül?” /Szikszai Rémusz/
„Szép Ernő életében megjelent utolsó nagyobb szabású prózai munkája az Emberszag 1944 iszonyatának szinte naplószerű, szubjektív, de minden részletében pontos krónikája, s mint ilyen a magyar háborús irodalom jellegében is egyedülálló műve. Szép Ernő alig három hét eseményeit beszéli el, szól a csillagos házról, ahová költöznie kellett, majd arról, hogy szenvedő társaival együtt sáncot ásni hurcolják – hatvanéves ekkor –, éheztetik, kínozzák, megalázzák. Csupa szörnyűség, amit elmond, de mintha csak csevegne, mintha normális eseményekről beszélne.” /Réz Pál/
Ha nem ijedtek meg azoktól a daraboktól, amelyek nem érnek véget a függöny leeresztésével, hanem veletek maradnak, és még órákig, napokig gondolkodásra, beszélgetésre sarkallnak, akkor a VÁDLI Társulás új darabját mindenképpen érdemes megnéznetek.