Keletről jött gének, bizarr szokások, arcok és sorsok a csontok alapján. Honnan származunk? Kik a rokonaink? Különböző tudományágak foglalkoznak a magyarság őstörténetével, ám ezek eredményei egyelőre nem vagy csak részben rímelnek egymásra. Milyen válaszokat adhat az antropológia és a genetika a fenti kérdésekre? Milyen új eredményekkel járul hozzá a természettudomány a Kárpát-medence történelmének és a magyar őstörténetnek a megismeréséhez? Ezt tudhatod meg ennek a bónusznak a megvásárlásával.
Új időszaki kiállítással várja a látogatókat a Természettudományi Múzeum. Az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című időszaki tárlat középpontjában a magyar népesség eredetének kutatása áll XXI. századi módszerekkel.
A kiállításban megismerheted azoknak a keletről érkező népeknek a vázlatos történetét, amelyek nem néptöredékként érkeztek a Kárpát-medencébe, hanem Európa történelmére jelentős hatással bírtak. Ők a hunok, az avarok és a magyarok. A tárlat a maradványok archeogenetikai vizsgálatán alapul, valós természettudományos eredményeket mutat be a „keleti szállal”, azaz a keletre mutató rokonsági viszonyok kérdésével kapcsolatban.
A történeti háttér, az antropológiai adatok és az archeogenetikai eredmények mellett tudományos módszerrel készült arcrekonstrukciók segítenek abban, hogy hiteles arcokat, sorsokat, megelevenedő múltat is láss az embertani anyag mögött. Összesen 13 ember arcrekonstrukciója jelenik meg, köztük hun és honfoglalás kori férfiak, de olyan Árpád-háziak is, mint például III. Béla király vagy a kegyetlen gyilkosság áldozatául esett Macsói Béla herceg.
Megismerheted e korabeli népek néhány ma már bizarrnak tűnő hagyományát: a koponyatorzítást, a sebészi koponyalékelést és a jelképes koponyalékelést. Kik, mikor és miért éltek ezekkel a módszerekkel? Milyen nyomokat hagynak a koponyákon a beavatkozások?
Az embertani anyagot tudományosan hiteles, régészeti leletek alapján készült tárgyrekonstrukciók egészítik ki, hogy megismerhesd a honfoglalás kori kultúra egy-egy tárgyi elemét is. Eredeti elrendezésben láthatod továbbá egy honfoglalás kori részleges lovas temetkezés leletanyagát is.
Az NKA támogatásával, a Magyarságkutató Intézet és a Magyar-Turán Alapítvány közreműködésével megvalósuló kiállítást 2019. október 16-tól november 18-ig nézheted meg a Magyar Természettudományi Múzeumban ezzel a bónusszal kedvezményesen.
A bónusszal tehát:
- felvillantják számodra a népek történetét a Kárpát-medencében,
- megismerheted egy-egy hun, avar és honfoglaló magyar egyén archeogenetikán alapuló rokonsági viszonyait,
- rácsodálkozhatsz a korabeli népek néhány ma már bizarrnak tűnő hagyományára,
- az arcrekonstrukcióknak köszönhetően láthatod, milyenek lehettek a hun, az avar és a magyar koponyákhoz tartozó eleven emberi arcok,
- a tudományosan hiteles, régészeti leletek alapján készült tárgyrekonstrukciók pedig bemutatják a honfoglalás kori tárgyi kultúra egy-egy elemét.
