A mai Margit-híd budai hídfőjének környéke az Árpád-kor hajnalán nem volt folyamatosan lakott terület, ám a közeli dunai átkelő, valamint az ide telepített szőlőskertek és vízimalmok hasznából mind a Nyulak-szigeti apácák, mind a johannita lovagok bőségben élhettek. Már a legrégibb középkori, latin nyelvű okiratok is szólnak a híres föld alatti karszt barlangokról, melyek felszíni hideg- és melegvizes forrásain létesült Buda első ispotálya és első gyógyfürdője is (bár ez utóbbi inkább volt sáros dagonyázó, mint kifinomult gyógyhely). Mindez lökést adott egy kisebb falunyi - főleg szolgáltatásokból élő - népesség letelepedésére: ők lettek az "ős-Felhévíziek".
Később, a török hódoltság idején megváltozott itt az élet: állandó török lovas helyőrség jelent meg, katonai tábort, lőportárat, és végre tisztességes fürdőket is építettek: így született meg a Szent Lukács fürdő őse, illetve a máig működő, pompás Velibej fürdő.
Már Szulejmán szultánnal megérkeztek Budára az első muszlim hitű szerzetesek is, a különféle rendek Felhévízen és a később Rózsadombnak nevezett magaslat lábánál több kolostort is emeltek. A legismertebb talán az utókor által Gül Babaként emlegetett dervis, akinek síremléke (türbéje) az Ottomán Birodalom Isztambultól legtávolabb eső ilyen jellegű építménye Európában. Sétátok során belülről is megtekintitek a frissen felújított, s immár több mint 450 éves épületet, benne a síremlékkel, majd a szomszédos, vadonatúj múzeumban boncolgatjátok tovább a török-kori szerzetesség szálait.
A történelmi időutazás végén annak mentek utána, hogyan párolgott el végleg a középkori magyar királyság és a török hódoltság öröksége, s ezzel párhuzamosan hogyan született meg - többek között Pollack Mihály és Ybl Miklós koncepciói nyomán - a modern Felhévíz, "hátában" a 19. század végén egy szempillantás alatt beépített Rózsadomb villáinak sokaságával.
Egyet garantálhatunk: a séta végére néhány romantikus - ám korántsem igaz - mítosz és történelmi tévhit végleg megdől majd. Ha kíváncsi vagy a tényekre, menj el!
A séta nehézségi foka: kb. 1.3 km gyaloglás, nagyrészt sík terepen, kivéve a Gül baba utcában, ahol egy 140 méteres szakaszon enyhe emelkedőre, majd a türbe megközelítésekor kb. 80 lépcsőre kell számítani (kapaszkodó van!).
A séta vezetője: Dr. Csomós Nikolett
- A séta időtartama kb. 2,5 óra.
- Találkozás a Margit híd budai hídfőjénél, az Árpád fejedelem útja és a Vidra utca kereszteződésében, a parkban.
- Gyülekezés a helyszínen, 10-15 perccel az indulás előtt.
- A séta végpontja Gül Baba türbéjénél lesz