Első állomásunk Telkibánya. A középkori bányavárosok között ez a csodálatos természeti környezetben fekvő település az ötödik helyet foglalta el Európában, arany- és ezüstbányáinak gazdagsága miatt kapta bányavárosi rangját.
Az egykor „aranygombos Telkibányaként” emlegetett településen ma már csak a bányabejáratok, az arany őrlő- és mosóhelyei, valamint a községben lévő múzeum őrzi. Az Ásványbányászati Múzeum gazdag kiállításának megtekintésével kezdjük a napot. Gönc legismertebb műemléke a Huszita-háznak vagy Cseh-háznak nevezett népi műemlék.
Az egykori lakóházban a 19. század második felének állapotát tükröző paraszt- polgári lakásbelsőt alakítottak ki. A házban található tárgyak között külön figyelmet érdemel az ún. gönci hordó, amely nemcsak tároló- és szállítóeszköz volt, hanem Tokaj-Hegyalja borának mértékegysége is. A település másik látnivalója a római katolikus templom, melynek plébániájához kötődik Károli Gáspár tevékenysége, aki itteni lelkészségének idején készítette el bibliafordítását. Az ő emlékét őrzi a templom előtti impozáns szobor.
Folytatjuk utunkat Vizsolyra. Az Árpád-kori település leghíresebb látnivalója református temploma, ami egyik legbecsesebb műemlékünknek számít. Itt őrzik a Károli bibliát. Károli Gáspár 1590-ben fordította le és jelentette meg az első teljes magyar nyelvű Bibliát, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Károli Gáspár nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője, kiadója is volt ennek a Bibliának.
Napunk utolsó látnivalója Boldogkő vára. A várat a tatárjárás után kezdték építeni. Mint királyi várat többször eladományozták, zálogba tették vagy eladták, így nagyon sok birtokosát sorolhatnánk fel. A „nyugvó oroszlánként” emlegetett vár palotaszárnyában vártörténeti kiállítás tekinthető meg, de magáért a kilátásért is érdemes meghódítani. Várható visszaérkezés Budapestre 21 óra körül.
Pénzügy:
- Belépők: kb. 6 500 Ft/fő
- Fix ülőhely: 2 000 Ft/fő