Eredeti részletek után kutatva bejárjátok a Vár környékét. Kiderítitek, mi maradt mára a palota fénykorából, mely még jelenlegi állapotában is a budapesti panoráma lenyűgöző alkotórésze.
1867-ben megtörtént az osztrák-magyar kiegyezés. Kelet-Közép Európában kétközpontú monarchia született: Bécs és Budapest egyaránt pompás fővárossá épült.
Sissi, a magyarok rajongott királynéja a kezdeményezés mellé állt: a Budapesti Királyi Palotát bővíteni kell!
A hatalmas építkezés a Várhegy tereprendezésével kezdődött. Magyarország válogatott szakemberei hihetelen mérnöki bravúrokkal oldották meg a feladatot. Párját ritkítóan pompás, a korábbihoz képest háromszorosára növelt méretű királyi rezidencia készült el itt a századfordulón Hauszmann Alajos építőművész tervrajzai alapján.
A nagyrészt neobarokk stílusú palota együttes megalkotása tehetséges magyar művészek és iparosok hadának csúcsteljesítménye volt.
Sétátok során felidézitek a virágzó aranykort, amikor fényes termek és királyi pompa között uralkodók és magasrangú főurak adtak egymásnak találkát az egykor csodás mennyezeti freskókkal, porcelánnal és csillogó aranyozással díszített reprezentatív termekben.
Mik voltak azok a romboló események és végzetes döntések, amik végül a pusztuláshoz vezettek?
A séta vezetője: Jeney András művészettörténész, idegenvezető
- A séta időtartama: kb 2,5 óra
- A találkozás helyszíne: a Várkert Bazár bejárata előtt, Ybl Miklós szobránál
- Gyülekezés a helyszínen, 10-15 perccel az indulás előtt
- Fontos számunkra, hogy a sétáinkon mindenki biztonságban érezze magát. Jelenlegi különleges szabályaik itt olvashatók.
