„Nem látok bele a fejedbe!” – szoktuk mondani, ha valakit szóra bírnánk. Egy orvosnak persze nincs olyan könnyű dolga, mint egy beszélgetőtársnak, hiszen bármilyen pontosan írod is le a tüneteidet, azok még mindig sok mindent jelenthetnek.
Még szerencse, hogy a mai technológiának köszönhetően az orvosok már tényleg beleláthatnak a fejedbe, és ez még csak fájdalommal vagy kockázatokkal sem jár. Egy egyszerű MR vizsgálat teljes képet ad az agyról és akár az olyan mindennapos panaszok, mint a fejfájás, hallásromlás vagy szédülés kiváltó okairól is.
Egy MR vizsgálattal hosszas találgatások előzhetőek meg, ha pedig tudod, mi okozza a bajt, megoldást is könnyebb lesz találni az akár évek óta kísérő problémákra.
Mi a vizsgálat célja?
Alapvetően az agyi elváltozások kimutatását MR-rel végzik. A vizsgálat során láthatók az agyi képletek, erek és a koponyát alkotó csontos elemek elváltozásai. Kimutathatók a fejlődési variációk, az agykamrák elváltozásai és az agyállomány bizonyos elsődleges és másodlagos daganatos elváltozásai esetleges vérzések.
Mikor nem végezhető el (kontraindikált) a vizsgálat?
Klausztrofóbia esetén. Ha páciens testmérete nem teszi lehetővé. Ha van olyan testbe épített fémanyag, mely lehetetlenné teszi a képalkotást vagy kárt okoz a páciensnek (fogpótlás nem számít). Szívritmus szabályozó (Pacemaker) viselése esetén.
Hogyan végzik a vizsgálatot?
A koponyáról háton fekvő helyzetben natív vizsgálat készül, melyet általában három síkban, különböző szekvenciákkal készítenek el. A különböző betegségek vizsgálatára előre meghatározott protokollokat használnak a szakmai kollégium ajánlásait figyelembe véve. A vizsgálat kb.30-40 perc, a páciens számára nem megterhelő, csak mozdulatlanul kell feküdni. Mozgó páciensről nem készíthető értékelhető vizsgálat. Kivételes esetekben vénás kontrasztanyag adására van szükség.