„Jóváteszem ezt a vétket
Hozok télre eleséget
Messze távol, külországból
Afrikából.
Akárhogyan fúj a szél
Misi mókus útra kél.”
Egy előadás, amin generációk nőttek fel. A bemutatón ülő csöppségek ma már nagymamák és nagypapák, akik jó néhány évvel később gyerekeikkel jöttek el egy hétvégi előadásra, ma pedig izguló unokáikkal várják, hogy felgördüljön a függöny, és megismerjék a cserfes Misit, a szorgalmas mókustársakat, a bölcs Rókus mókust, a csalafinta Bumba majmot, a vándorcirkuszt. Hogy a hősökkel együtt képzeletben ők is hajóra és léghajóra szálljanak, megküzdjenek a csörgőkígyóval, a tigrissel, a krokodillal, eljussanak Afrikába, és átéljenek sok-sok kalandot.
Egyszer a Bábszínház pénztáránál véletlenül kihallgattam egy beszélgetést. Egy nagymama vett jegyet a Misi mókusra.
– Ez volt az első bábszínházi élményem gyerekkoromban – mondta a pénztárosnak. – Aztán, amikor családom lett, a lányommal is többször megnéztük. Most pedig már az unokámat hozom!
Számomra ez a történet példázza a legjobban a Misi mókus sikerét: olyan előadás, amely generációkon át meghatározó élmény marad.
Meczner János igazgató
