Varnus Xaver a földkerekség összes jelentős orgonáján koncertezett már: Bach lipcsei Tamás-templomában, a washingtoni és a Canterbury-i székesegyházban, a párizs három főtemplomában, a Notre-Dame-ban, a St-Sulpice-ben és a St-Eustache-ban, a Berlini Dómban, valamint a világ második legnagyobb hangszerén, a philadelphiai Wanamaker-orgonán.
Orgonaművészként, íróként és médiaszemélyiségként rengeteget tett az orgonazene népszerűsítéséért.
Pályafutásának háromezer koncertje során ezidáig hatmillióan vettek jegyet hangversenyeire, 53 hanglemeze, hatvan koncertfilmje és öt könyve jelent meg, YouTube-felvételeit ezidág 29 millióan nézték meg (youtube.com/xavervarnus), a SONY által kiadott, négyszeres platinalemezes CD-je („Raveltól Vangelisig”, 2007) pedig minden idők legnagyobb példány- számban eladott orgonalemeze lett.
A Berlini Dómban 2013-ban adott Bach hangversenyének felvétele minden idők legnézettebb orgonakoncert filmje a maga közel 12 milliós megtekintésével. Sok elismerése mellett Varnus Xaver a magyar állam által adható két legmagasabb kitüntetésnek, a Magyar Érdemrend Tiszti- és Középkeresztjének a birtokosa. Varnus Xaver az Atlanti-óceán kanadai partján megvásárolt egy XIX. századi templomot, amelyben megnyitotta saját koncerttermét, a Varnus Hallt. „Varnus elképesztő tehetség, minden részletében oly izgató és eredeti, mint Glenn Gould volt egykoron” – írta játékáról 1986. május 8-án Kanada nemzeti napilapja, a Globe and Mail neves kritikusa, Robert Everett-Green.
1989-ben a Toronto Star zenekritikusa, Ronald Hambleton így összegezte véleményét:
„Varnust a New York Times az orgona Horowitzának nevezte, a francia Figaro az orgona Paganinijének, míg más Glenn Gouldhoz hasonlította. Ő azonban egyszerűen az orgona Varnus Xaverja, egy magabiztos csodagyerek, a maga nagyon is saját zenei lelkével.”
