Váncsa István írásaira jellemző a fanyar humor, az ironikus, egyéni stílus. Általában az egyszerű emberhez, vagy annak nevében szól. Nem ismeretlen témák számára a buddhizmus, az okkult és az igazi tudományok, az informatika és a konyhaművészet.
Decemberben megjelent negyedik szakácskönyve, a Lakoma sorozat harmadik kötete, mely a francia konyhával foglalkozik. A szerző könyvei egyszerűen nélkülözhetetlenek, így van ez a legújabbal is. Váncsa könyvei nemcsak az elképesztően pontos gasztronómiai ismeretekkel közölt receptekről híresek, hanem az azok közé ékelődő novellisztikus esszékről is.
Ha igazi konyhatündér vagy, akkor azért, ha csak műkedvelő fogyasztó, akkor azért. Ez az este mindenképpen kihagyhatatlan, hiszen Váncsa István neve biztosan mond valamit mindenkinek, aki valaha fogott már serpenyőt a kezébe. A gasztronómiai titkok nagy tudója ezúttal is izgalmas titkokba avat be.
Váncsa István előadása a francia konyhának arról a vetületéről szól, amelyet a külvilág nem igazán ismer, sőt néha a létezéséről se tud.
A francia kulináriára gondolván eszünkbe jut a bouillabaisse, a cassoulet, a quiche Lorraine, a ratatouille, továbbá az olyanok, mint az osztriga, a kecskesajt, a különféle pâték, rillettes-ek és terrine-ek meg az effélék. Ez mind szép jó, a könyvben pedig megfelelő részletességgel vannak jelen, de akad itt sok olyasmi is, amiről az avatatlan külföldinek sejtelme sincs.
Gondolnánk-e például, hogy a Rhône deltájában (ami olyan Provence-ban, mint nálunk a Hortobágy, csak vizesebb), különféle nyájak, gulyák és ménesek legelésznek, a tájegység jellemző étele pedig a gulyás? Neve bœuf à la gardiane, vagy egyszerűen csak gardiane, azaz gulyás. Nem egészen olyan, mint a mienk, hanem inkább az erdélyi tokányokra hasonlít, viszont igen finom.
Vagy gondolnánk-e, hogy Franciaország népe imádja a pacalt, tájegységenként eltérő módon főzi, egyik változat finomabb, mint a másik, zömük csípős, némelyik ránézésre az általunk ismertre hasonlít, íze viszont sokkal komplexebb és izgalmasabb?
És mit szólunk ahhoz, hogy a francia szakács vagy háziasszony a nálunk kissé lenézett disznólábból (gyengébbek kedvéért sertésköröm) ünnepi asztalra illő ínyencfalatok hosszú sorát képes előállítani? Mindezekről és sok minden másról is szó lesz az előadásban, amely Váncsa István Lakoma A francia konyha legfinomabb ételeiből című új könyvéhez (a Lakoma harmadik kötetéhez) kapcsolódik.