A minihelikopternek vagy csavarszárnyasok tulajdonképpen nem újkeletű égi közlekedési eszközök. Ezek voltak a helikopterek előfutárai és már a két világháború között kifejlesztették őket Németországban, Franciaországban és Olaszországban.
A minihelikopter igazi feltalálójaként a spanyol de la Cierva vonult be a történelembe. Ő ismerte fel a maguktól forgó lapátok óriási stabilitási előnyét az akkoriban szokásos repülők meredek tartófelületével szemben. Első sikeres repülési kísérletét de la Cierva 1923. január 9-én hajtotta végre, majd 1928-ban szintén elsőként átrepülte a La Manche-csatornát egy forgószárnyassal.
Ami ma már annyira érdekessé teszi ezeket az eszközöket, az az, hogy a helikopterrel ellentétben a minihelikopternek nincs motor által hajtott rotorja: a felemelkedés során a repülőgép előrehaladása által keletkezett légellenállással együtt forog a rotor, és forgó lapátként funkcionál. Ez a modern technikához szokott, és abban vakon bízó ember számára elsőre még ijesztőnek is tűnhet, de bizonyos szempontból a minihelikopterek biztonságosabbak is, mint egy helikopter: a motorleállás egy csavarszárnyas esetében veszélytelen, mivel úgy, mint egy hagyományos repülőgéppel, át lehet vele térni a siklórepülésre és elő lehet készíteni a leszállást. Az „ellenszél” meghajtja a rotort, mely aztán gondoskodik a felhajtásról.
Mindegy, hányszor és hol és mivel repültél már, ez a steampunk filmeket megidéző szerkezet úgy emel a levegőbe, hogy az garantáltan emlékezetes marad. Csodáld meg a magasból Budakeszit vagy Budapestet, és közben kezdd el szokni a gondolatot, hogy ezentúl jó eséllyel minden társaságban fogsz tudni mondani egy olyan járművet, amivel rajtad kívül más még nem utazott.
